Chicago stílusú hivatkozás: Definíció, példák és formátum
Tartalomjegyzék
- Mi a Chicago stílusú hivatkozás?
- Mik a Chicago stílusú dolgozat alapvető formázási követelményei?
- Hogyan működik a Jegyzetek-Bibliográfia rendszer a Chicago stílusú hivatkozásban?
- Hogyan működik a Szerző-Dátum Chicago hivatkozási rendszer?
- Milyen gyakorlati hivatkozási példák léteznek különböző forrástípusokra?
- Melyek a legjobb Chicago hivatkozásgenerátor eszközök?
- Következtetés: A hivatkozás elsajátítása az akadémiai sikerért
Hozza létre a legjobb tartalmat AI másodpercek alatt
Tartalomjegyzék
- Mi a Chicago stílusú hivatkozás?
- Mik a Chicago stílusú dolgozat alapvető formázási követelményei?
- Hogyan működik a Jegyzetek-Bibliográfia rendszer a Chicago stílusú hivatkozásban?
- Hogyan működik a Szerző-Dátum Chicago hivatkozási rendszer?
- Milyen gyakorlati hivatkozási példák léteznek különböző forrástípusokra?
- Melyek a legjobb Chicago hivatkozásgenerátor eszközök?
- Következtetés: A hivatkozás elsajátítása az akadémiai sikerért
Hozza létre a legjobb tartalmat AI másodpercek alatt
A Chicago stílusú hivatkozás elsajátítása igényes feladat lehet, különösen azok számára, akik újak az akadémiai írásban, és esetleg fontolóra veszik egy átfogalmazó eszköz használatát segítségként. A hivatkozások pontossága elengedhetetlen, és a Chicago Manual of Style – jelenleg a 17. kiadásában – továbbra is az egyik legrészletesebb és legszélesebb körben használt hivatkozási rendszer a tudományos munkákban. Szerkezete, bár alapos, első pillantásra gyakran összetettnek tűnhet.
Az irányelvek helyes alkalmazásának megértése kulcsfontosságú a kutatás világos, következetes és hiteles bemutatásához. Akár lábjegyzeteket és bibliográfiákat, akár szerző-dátum formátumot használ, a Chicago stílus ismerete értékes készség bármely akadémiai író számára.
Mi a Chicago stílusú hivatkozás?
A Chicago stílus egy átfogó hivatkozási és formázási rendszer, amelyet a University of Chicago Press hozott létre 1906-ban. Több mint egy évszázados fejlődés után az akadémiai írás egyik legmegbízhatóbb és legszélesebb körben használt hivatkozási stílusává vált, különösen a történelem, a művészetek és a humán tudományok területén.
A Chicago Manual of Style részletes irányelveket nyújt nemcsak a hivatkozásokhoz, hanem az akadémiai írás minden aspektusához, a központozástól és nyelvtantól kezdve a dokumentum formázásáig. Ez az átfogó megközelítés teszi sok kiadó, szerkesztő és akadémiai intézmény által előnyben részesített stílussá, de egyúttal meredekebb tanulási görbét is jelent a diákok és kutatók számára.
Mi a Chicago Manual of Style célja?
A Chicago Manual of Style (CMOS) eredetileg a University of Chicago Press szerkesztési folyamatának szabványosítására jött létre. Elsődleges céljai közé tartozik:
- Következetes formázás kialakítása az akadémiai kiadványokban
- A források egyértelmű feltüntetése a plágium elkerülése érdekében
- Szabványosított rendszer létrehozása az olvashatóság javítására
- Részletes útmutatás nyújtása a különböző forrástípusok kezeléséhez
Mikor használjunk Chicago stílust más hivatkozási stílusokkal szemben?
A megfelelő hivatkozási stílus kiválasztása az akadémiai területtől és az intézményi követelményektől függ. A Chicago stílust jellemzően előnyben részesítik:
- Történelem és humán tudományok területén
- Művészeti és kulturális tanulmányokban
- Egyes társadalomtudományi kutatásokban
- Könyv hosszúságú kéziratokban és szakdolgozatokban
Míg az APA a pszichológiai és társadalomtudományokban dominál, az MLA pedig az irodalom és nyelvtudományokban standard, a Chicago stílust rugalmassága és a komplex forrástípusok átfogó lefedése miatt értékelik, hasonlóan ahhoz, amikor hatékonyan kell MLA szerinti parafrázist készíteni.
Mi a Chicago hivatkozás két rendszere?
A Chicago stílus két különálló dokumentációs rendszert kínál:
- Jegyzetek és bibliográfia rendszer : Lábjegyzeteket vagy végjegyzeteket használ a megfelelő bibliográfiával. Ezt a rendszert előnyben részesítik az irodalom, a történelem és a művészetek területén, ahol a hivatkozások mellett kiegészítő megjegyzésekre lehet szükség.
- Szerző-dátum Chicago hivatkozási rendszer : Zárójelbe tett szövegközi hivatkozásokat használ hivatkozási listával. Ez az egyszerűsített megközelítés gyakoribb a természettudományokban és társadalomtudományokban, hasonlóan az APA stílushoz.
Mindkét rendszer ugyanazokat az alapvető információkat igényli (szerző, cím, kiadási adatok), de ezek az információk a választott rendszertől függően eltérően vannak formázva.
Mik a Chicago stílusú dolgozat alapvető formázási követelményei?
A megfelelő Chicago stílus túlmutat a hivatkozásokon, és átfogó dokumentumformázási irányelveket tartalmaz. Ezen követelmények megértése biztosítja, hogy dolgozatod professzionális megjelenést nyújtson, amely összhangban van az akadémiai szabványokkal.
A jól formázott Chicago-stílusú dolgozat alapot biztosít tudományos munkádhoz, lehetővé téve az olvasók számára, hogy hatékonyan navigáljanak a tartalomban, miközben bizonyítja a részletekre való odafigyelésedet és a tudományos konvenciókhoz való ragaszkodásodat.
Dokumentum beállítás és oldalelrendezés
A Chicago stílus egyértelmű irányelveket határoz meg a dokumentum általános elrendezésére vonatkozóan:
- Margók : Használj 1 hüvelykes margókat minden oldalon
- Betűtípus : Válassz olvasható talpas betűtípust, mint a Times New Roman vagy hasonló, 12 pontos méretben
- Sorköz : Dupla sorköz minden szövegnél, kivéve a blokkidézeteket, táblázatcímeket és ábraaláírásokat
- Oldalszámok : Helyezd a fejlécbe, jobbra igazítva
- Behúzás : Az új bekezdéseket 1/2 hüvelykkel húzd be
Címlap és szakaszok szervezése
A Chicago stílusú dolgozatok általában tartalmaznak egy címlapot meghatározott elemekkel:
- Cím : Középre igazítva, címsor stílusú nagybetűsítéssel, körülbelül az oldal egyharmadánál
- Szerző neve : Középre igazítva, több sorral a cím alatt
- Kurzus információk : Középre igazítva, több sorral a neved alatt
- Dátum : Középre igazítva, a kurzus információk alatt
A dokumentumon belüli szakaszok szervezésére vonatkozóan:
- Főcímek : Középre igazítva, címsor stílusú nagybetűsítéssel
- Alcímek : Balra igazítva vagy behúzva, a szinttől függően
Hogyan működik a Jegyzetek-Bibliográfia rendszer a Chicago stílusú hivatkozásban?
A Jegyzetek-Bibliográfia rendszer a klasszikus Chicago hivatkozási módszer, amelyet széles körben használnak a bölcsészettudományokban. Ez a rendszer számozott lábjegyzeteket vagy végjegyzeteket használ a szövegben, amelyek teljes hivatkozásoknak felelnek meg, lehetővé téve az olvasók számára, hogy megtalálják a forrás információkat anélkül, hogy megszakítanák az írásod folyamatát.
Ez a rendszer két fő összetevőből áll: a jegyzetekből (akár lábjegyzetként minden oldal alján, akár végjegyzetként minden fejezet végén vagy a teljes dokumentum végén) és egy bibliográfiából a dolgozatod végén.
Hogyan készítsünk megfelelő Chicago lábjegyzet hivatkozásokat?
A lábjegyzetek és végjegyzetek speciális formázási követelményeket követnek a Chicago stílusban:
- Elhelyezés : Helyezz el egy felső indexbe tett számot a hivatkozott anyagot tartalmazó mondat végén
- Sorrend : Számozd a jegyzeteket folyamatosan az egész dolgozatban
- Formázás : Húzd be minden jegyzet első sorát 1/2 hüvelykkel
Könyv hivatkozás lábjegyzetben:
- Első hivatkozás: Michael Pollan, (New York: Penguin, 2006), 99–100.
- Későbbi hivatkozások: Pollan, , 3.
Folyóiratcikk esetén:
- Első hivatkozás: Joshua I. Weinstein, "The Market in Plato's Republic," 104 (2009): 440.
- Későbbi hivatkozások: Weinstein, "Plato's Republic," 452.
Mik az ismételt hivatkozások rövidítésének szabályai?
Az első teljes hivatkozás után a Chicago stílus lehetővé teszi a rövidített hivatkozásokat a redundancia csökkentése érdekében:
- Szerző vezetékneve : Csak a vezetéknevet tartalmazza, hacsak az egyértelműség nem kíván többet
- Rövidített cím : Csak a főcímet tartalmazza (alcím nélkül), dőlt betűvel vagy idézőjelben, ahogy megfelelő
- Oldalszám : Tartalmazza a hivatkozott konkrét oldal(ak)at
Ha ugyanarra a forrásra hivatkozol egymás után, használhatod az "Ibid." (latin, jelentése: "ugyanott") kifejezést, amelyet szükség esetén új oldalszám követ.
Hogyan formázzuk a bibliográfiát Chicago stílusban?
A bibliográfia teljes információt nyújt a dolgozatodban hivatkozott összes forrásról:
- Elhelyezés : Új oldalon kezdd a dokumentum végén
- Fejléc : "Bibliográfia" címkével lásd el címsor stílusú nagybetűsítéssel, középre igazítva
- Elrendezés : A bejegyzéseket a szerző vezetékneve szerint ábécé sorrendben sorold fel
- Formázás : Használj függő behúzást (első sor balra igazítva, a következő sorok behúzva)
A bibliográfiai bejegyzések több kulcsfontosságú szempontból különböznek a lábjegyzetektől:
- A szerző neve fordított sorrendben szerepel (vezetéknév először)
- Az elemeket pontok választják el, nem vesszők
- Az oldalszámok kimaradnak, hacsak nem egy konkrét fejezetre vagy cikkre hivatkozol
Hogyan működik a Szerző-Dátum Chicago hivatkozási rendszer?
A Szerző-Dátum rendszer egyszerűsített alternatívát kínál a Jegyzetek-Bibliográfia megközelítéshez képest. Ez a rendszer rövid, zárójelbe tett Chicago-stílusú szövegközi hivatkozásokat használ a szövegen belül, amelyek az olvasókat a dokumentum végén található hivatkozási listához irányítják.
Ez a megközelítés kiküszöböli a lábjegyzetek szükségességét, tisztább szövegmegjelenést biztosítva, miközben továbbra is megadja az olvasóknak a lényeges forrás információkat.
Mi a szövegközi zárójeles hivatkozások formátuma?
A szerző-dátum hivatkozások közvetlenül a szövegben, zárójelben jelennek meg:
- Alapformátum : (Szerző vezetékneve Év, Oldalszám)
- Elhelyezés : Általában a vonatkozó mondat végén, az írásjel előtt
- Több szerző : Használj "és" szót a nevek között a szövegben, és-jelet (&) zárójelben
Példák zárójeles hivatkozásokra:
- Egy szerző: (Pollan 2006, 99–100)
- Két szerző: (Sechzer és Pfaflin 1987, 16)
- Három vagy több szerző: (Croft et al. 2015, 42)
Ha a szerző neve szerepel a szövegben, csak az évet és az oldalszámot tüntesd fel zárójelben:
- "Pollan szerint (2006, 99–100) az ipari mezőgazdaság átalakította..."
Miben különbözik a hivatkozási lista a bibliográfiától?
A Szerző-Dátum rendszer bibliográfia helyett hivatkozási listát használ, néhány kulcsfontosságú különbséggel:
- Felsorolási sorrend : Ábécé sorrendben a szerző vezetékneve szerint, majd időrendben ugyanazon szerző több műve esetén
- Dátum elhelyezése : Közvetlenül a szerző neve után jelenik meg, nem a végén
- Címkék : "Hivatkozások" címmel ellátva, nem "Bibliográfia"
Milyen gyakorlati hivatkozási példák léteznek különböző forrástípusokra?
A Chicago hivatkozási stílus egyik legnagyobb kihívása az általános szabályok alkalmazása konkrét forrástípusokra. A különböző források eltérő információkat és formázást igényelnek, a hagyományos nyomtatott anyagoktól kezdve a digitális tartalmakig.
Ez a szakasz gyakorlati példákat nyújt különféle forrástípusok idézésére mind a Jegyzetek-Bibliográfia, mind a Szerző-Dátum rendszerekben.
Hogyan kell könyvekre és folyóiratcikkekre hivatkozni Chicago stílusban?
Egyetlen szerzős könyv
- Lábjegyzet: 1. Michael Pollan, (New York: Penguin, 2006), 99–100.
- Bibliográfia: Pollan, Michael. . New York: Penguin, 2006.
- Szövegközi hivatkozás: (Pollan 2006, 99–100)
Folyóiratcikk
- Lábjegyzet: 1. Joshua I. Weinstein, "The Market in Plato's Republic," 104 (2009): 440.
- Bibliográfia: Weinstein, Joshua I. "The Market in Plato's Republic." 104 (2009): 439–58.
- Szövegközi hivatkozás: (Weinstein 2009, 440)
Hogyan kell formázni a weboldalakra és közösségi médiára vonatkozó hivatkozásokat?
Melyek a legjobb Chicago hivatkozásgenerátor eszközök?
Ahogy a hivatkozási követelmények egyre összetettebbé válnak, a Chicago hivatkozásgenerátor eszközök értékes megoldásokat kínálnak a folyamat egyszerűsítésére. A modern hivatkozási eszközök automatikusan képesek megfelelően formázott hivatkozásokat létrehozni, nyomon követni a forrásokat és integrálódni a szövegszerkesztő szoftverekkel, potenciálisan órákat spórolva a manuális munkán, miközben csökkentik a hibák előfordulását.
Mely hivatkozási eszközök támogatják a Chicago stílusú hivatkozást?
Számos népszerű hivatkozási eszköz kínál Chicago stílusú formázást, mindegyik egyedi jellemzőkkel:
Zotero
- Nyílt forráskódú hivatkozáskezelő böngésző integrációval
- Erős Chicago-stílus támogatás, mindkét rendszert beleértve
- Kiváló kutatási könyvtárak rendszerezésére
Mendeley
- Hivatkozáskezelő PDF annotációs funkciókkal
- Jó Chicago-stílus támogatás
- Erős együttműködési képességek
Citation Machine:
- Webalapú hivatkozásgeneráló eszköz
- Egyszerű felhasználói felület
- Többféle tudományos írási hivatkozási formátumot támogat
EasyBib:
- Felhasználóbarát hivatkozási platform
- Gyors hivatkozáskészítés
- Nyelvhelyesség-ellenőrző funkciók a prémium verzióban
- Nyílt forráskódú hivatkozáskezelő böngésző integrációval
- Erős Chicago-stílus támogatás, mindkét rendszert beleértve
- Kiváló kutatási könyvtárak rendszerezésére
- Hivatkozáskezelő PDF annotációs funkciókkal
- Jó Chicago-stílus támogatás
- Erős együttműködési képességek
- Webalapú hivatkozásgeneráló eszköz
- Egyszerű felhasználói felület
- Többféle tudományos írási hivatkozási formátumot támogat
- Felhasználóbarát hivatkozási platform
- Gyors hivatkozáskészítés
- Nyelvhelyesség-ellenőrző funkciók a prémium verzióban
A hivatkozási eszközök értékelésekor ne csak a Chicago stílus pontosságát vegye figyelembe, hanem azt is, hogy mennyire illeszkedik jól a teljes kutatási és írási munkafolyamatába.
Hogyan működik az Eskritor mesterséges intelligenciával támogatott Chicago hivatkozási rendszere?
Az Eskritor a következő szintre emeli a hivatkozásgenerálást a kifejezetten a Chicago stílusú formázás egyszerűsítésére tervezett MI-alapú funkciókkal:
- Automatikus forrásfelismerés : Az Eskritor mesterséges intelligenciája elemezni tudja a forrás információkat, és meghatározza a helyes Chicago formátumot a forrás típusa alapján.
- Kettős rendszer támogatás : Zökkenőmentesen válthat a Jegyzetek-Bibliográfia és a Szerző-Dátum rendszerek között a hivatkozások újraformázása nélkül.
- Kontextus-érzékeny hivatkozások : A platform intelligensen megkülönbözteti az első és a későbbi hivatkozásokat, automatikusan alkalmazva a megfelelő formátumot.
- Integráció a dokumentumformázással : A hivatkozásokon túl az Eskritor kezeli az átfogó Chicago-stílusú dokumentumformázást, beleértve a címlapokat, margókat és címsorstílusokat.
Az Eskritor hivatkozási megközelítése az Ön konkrét igényeinek megértésével kezdődik. Több mint 40 nyelv támogatásával és fejlett MI-képességekkel az Eskritor egyszerűsíti még a legösszetettebb Chicago hivatkozási követelményeket is, lehetővé téve, hogy a formázási technikai részletek helyett a kutatásra és az írásra összpontosíthasson.
Következtetés: A hivatkozás elsajátítása az akadémiai sikerért
A Chicago stílusú hivatkozás elsajátítása alapvető készség az akadémiai sikerhez számos tudományterületen. Akár a Jegyzetek és bibliográfia rendszert választja részletes lábjegyzetekkel, akár az egyszerűsített Szerző-dátum Chicago hivatkozási megközelítést, a megfelelő hivatkozás mögött álló elvek megértése segít fenntartani az akadémiai integritást és hatékonyan kommunikálni az olvasókkal.
Bár a kézi hivatkozás továbbra is értékes a Chicago stílus mélyebb megértéséhez, a modern eszközök, mint az Eskritor, jelentős előnyöket kínálnak a komplex hivatkozási követelmények hatékony kezeléséhez. A megfelelő hivatkozási ismeretek és a megfelelő eszközök kombinálásával átalakíthatja azt, ami egykor unalmas formázási folyamat volt, az akadémiai írási munkafolyamat zökkenőmentes részévé, lehetővé téve, hogy arra összpontosítson, ami igazán számít – az ötletei minőségére és hatására.
Gyakran Ismételt Kérdések
A legjobb eszköz a Chicago stílusú hivatkozások automatikus generálásához az Eskritor. Támogatja mind a Jegyzetek-Bibliográfia, mind a Szerző-Dátum formátumokat, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy gyorsan készítsenek lábjegyzeteket, szövegközi hivatkozásokat és bibliográfiákat nagy pontossággal.
A Jegyzetek-Bibliográfia rendszer lábjegyzeteket vagy végjegyzeteket használ bibliográfiával, és gyakori a bölcsészettudományokban. A Szerző-Dátum rendszer zárójelbe tett szövegközi hivatkozásokat használ irodalomjegyzékkel, és a természettudományokban és társadalomtudományokban kedvelt. Mindkettő ugyanazt az információt igényli, de különbözőképpen formázza azt a különböző tudományterületek igényei alapján.
Egy weboldal Chicago stílusú hivatkozásához tüntesse fel a szerző nevét (ha elérhető), az oldal címét idézőjelben, a weboldal nevét, a közzététel dátumát és az URL-t. Például: 1. Kovács János, "Cikk címe", Weboldal neve, 2023. január 15., https://www.pelda.hu/cikk. Ne feledje, hogy a szövegben felső indexbe tett számot használjon, amely megfelel a lábjegyzetnek.
A Chicago stílus jellemzően a történelem, művészetek és bölcsészettudományok területein megfelelő. Könyvhosszúságú kéziratokhoz és különféle forrástípusok rugalmas kezeléséhez is előnyben részesített. Az oktató, tanszék vagy kiadó általában meghatározza, hogy melyik hivatkozási stílust kell használni az akadémiai munkához.
A Chicago bibliográfiának új oldalon kell megjelennie "Bibliográfia" címmel (középre igazítva), a bejegyzéseket a szerző vezetékneve szerint ábécé sorrendbe rendezve. Használjon függő behúzást a bejegyzésekhez, az első sort a bal szélhez igazítva, a következő sorokat behúzva. A bejegyzéseken belül egyszeres, a bejegyzések között dupla sorközt használjon. Minden bejegyzésnek tartalmaznia kell a szerzőt, címet és kiadási információkat.
Dubai, Egyesült Arab Emírségek